A bizottságban soha nem voltak korábban tekintettel a késésekre, most viszont meg kellett várni Tessely Zoltán fideszes képviselőt, aki „technikai nehézségek” miatt nem tudott leparkolni.
A bíróság után az Alkotmánybírósághoz fordul Szél Bernadett a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött, több mint 700 milliárdos hitelszerződés részleteinek titkosítása miatt.
Az RM International tavaly és tavalyelőtt is milliós veszteségeket könyvelt el, mégis szerepet kapott a 750 milliárd forintosra tervezett Budapest–Belgrád-projektben. Nemrég új tagokkal bővült az igazgatósága.
Mivel a kormánydöntésekkel kapcsolatban fel sem vethető a hűtlen kezelés gyanúja, az előkészítésük sem lehet bűncselekmény.
Május végén ki kellett volna adni a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításának hitelszerződését, a titkosítást lehetővé tevő törvény június végén lépett hatályba. Csak épp menet közben a kormány felemelte a közadat-igénylések határidőit.
Az építkezés iratait tíz évre titkosították korábban.
A kormány nem vagyonkezelőként jár el, amikor pénzeket csoportosít át a költségvetésben, ezért nem merülhet fel a hűtlen kezelés gyanúja.
Több állami szervnek és cégnek küldtünk adatigénylést, miután egy kormányrendelet lehetőséget adott nekik, hogy 15 nap helyett 45 napon belül válaszolhassanak, ha a válaszadás veszélyezteti a vészhelyzettel kapcsolatos feladataik ellátását. Az általunk megkeresettek közül egyedül a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. élt ezzel a jogával. A Transparency Internationaltől megtudtuk, nekik az MLSZ toldotta meg a határidőt a vészhelyzetre hivatkozva.
Létezik egy közlekedés-gazdasági alapelv, ami útbaigazíthatná a Budapest–Belgrád vasútvonal-óriásprojekt megálmodóit. A történelem ráadásul ismétli is önmagát. Vélemény.
A cég csaknem félmilliárd forintot adott látvány-csapatsportra.
Hűtlen kezelést gyanít a képviselő.
